Zenetábor

Ah.....! Üdv Föld! Én a fellegekben vagyok! Ma jöttem haza zenetáborból!
Olyanok között lenni akik szintén rajongnak a zenéért szuper érzés!!! Plusz a hozzáértésük is teljesen lenyűgöző! Elmondhatom köztük könnyű lelki társra találni.
Persze zseniális tanárok voltak. Hihetetlen szaktudással. Akik azért vannak, hogy elérjem az álmaim. Elmondták, hogy miben kell javítanom és mi az amit jól csinálok. Remélem a sok infot kamatoztatni tudom és nem száll ki a másik fülemen. Persze emberileg is szuperok voltak. Jó volt látni egy pár nagyot, hogy milyen az életünket a zenének szentelni.
Szuper csajokkal találkoztam és persze fiúcskákkal is. :) Egyszerűen már most hiányoznak. Főleg a mai du.- n tetszett. A srácok/ lányok tudása elképesztő tényleg millió puszi nekik. Úgy szeretnék egyszer én is így tudni zongorázni, főleg ennyi idős koromban. Különben a hangversenyek is tetszettek, de az amit a mai magánkoncerten előadtak egyszerűen nem tudom szavakba önteni. El vagyok ragadtatva.
Ja azért a továbbtanulásba is segített ez az egész, ami szintén már csak tetézi azt a jó érzést, amivel elteltem.
Már csak attól félek, hogy egyszer felébredek és a rideg valóság fogad.
Mégis, hogy zenéljek ezek után? Nem érzem elég jónak bármit csinálok is, nem hasonlít A ZENÉHEZ. Elképzelnem is nehéz, hogy pótolhatom a lemaradásomat, mert akármilyen törpék is szerepeltek, olyan mértékű magasságba tették A ZENE fogalmát. Másnak lehet, hogy ez általános, de én nem tudok mit kezdeni, mintsem cselekedni. Egy évem van arra, hogy legalább azt a szintet elérjem amivel kiérdemlem azt, hogy abba az iskolába járjak, ahová csupa lelkitárs jár. És ahol elérhetem a valódi zene szintjét.
Egyébként jó buli a koleszosság, meg a pesti közlekedés és a vonatozás. Úgy érzem és talán az emberek reakciói is azt mutatják, hogy megváltoztam. (Remélem pozitív irányba) Tök jól érzem magam.
Nekem egy ilyen felér egy wellnes hétvégével:)