Nem MESE!!!

 Volt egyszer, hol nem volt egy apró falu. Ez a falu arról volt nevezetes, hogy minden lakója ősidők óta kesztyűt hord. Az emberek télen nyáron kesztyűt viseltek. Volt szőrme kesztyű, börkesztyű, muffok, karmantyúk, de voltak egészen szerény kötött kesztyűk. A jobb fajták gyapjúból voltak. Ilyen volt Ödön kesztyűje is! Bár nagyon szegény családból származott a legutóbbi karácsonyra összekuporgatott a családja egy új kesztyűre valót, mert a régi már teljesen elfeslett és télen fázott benne Ödön keze.
  Egy hideg téli délután történt, amikor Ödön az iskolából tartott hazafele. Egy kesztyűmarcangoleb ellopta a kesztyűjét. Hiába kergette nem tudta visszaszerezni és a kutya szét marcangolta a kesztyűt. Tudta, hogy anyukája nagyot fog csalódni benne és még az is lehet, hogy apukája elnáspágolja. De kezdett besötétedni és hideg is volt, fázott Ödön keze, hát mit volt mit tenni lehorgasztott fejjel elindult haza fele. Útközben nagyon megcsodálták, hogy miért nincs rajta kesztyű. A szigorú anyukák csóválták a fejüket, a haragos apukák fenyegetően rászták a kezüket és a roszzindulatú nénik egymást kérdezgették: "Hát ez a gyerek meg, mit képzel magáról?" Ödön már majdnem sírt mire haza ért. Az nap senki nem akart játszani vele és nem hívták a barátai üveggolyózni a szomszéd kisfiúhoz. Csak magányosan üldögélt a kemence zugában és sírt.
 Annyira el volt szomorodva, hogy elhatározta, világgá megy. Alig tett pár lépést az utcájukban egyszer csak megszólította egy kislány, hogy miért sír. Ödön tudta, hogy ő az újlány az iskolából és hogy nem rég költöztek ide a családjával. Elmondta neki, hogy ebben a faluban mindig kesztyűben kell lenni. A nélkül csúnyán néznek rá az utcán a nénik, fenyegetően a bácsik és a gyerekek nem játszanak vele. És amiért elhagyta a sajátját az anyukája csalódott benne és az apukájától 25 kapott a fenekére mogyorófa vesszővel.
 A kislány csodálkozott Ödön csúf sorsán. Elmesélte neki, hogy ők nagyon messziről indultak a családjával, mert nem hordtak prémes sipkát és ezért a falu kitagadta őket. Azóta bejárták a világot és rájöttek, hogy akkor vagy igazán ember, ha egyedi és utánozhatatlan vagy. Ödön örült, hogy ezt elmondta neki a kislány és megtanulta: " Az légy, aki vagy! Érezd jól magad..." és nem számít mit mond a többi ember, most már jó neki kesztyű nélkül is. És azóta együtt játszanak délutánonként és a kislány megtanította Ödönnek a dalt. Ödön most már egy csöppet sem bánja, hogy az nap találkozott azzal a kesztyűmarcangolebbel. Szívleljétek meg ti is a dal sorait, én már megtanultam a leckét, dudólgassuk együtt. A mesének vége. Aludjatok jól! Álmodjatok szépeket! Jó éjszakát gyerekek!